|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 20 találat | lapozás: 1-20 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Goldis, Vasile 1997. november 27.Gajdos Balogh Attila emlékeztetett Tokay Györgynek vagy Markó Bélának a kolozsvári önálló magyar egyetemmel kapcsolatos vita idején a Groza-korszakkal való összehasonlításra adott magabiztos válaszára: ilyen analógiák nincsenek. A történelmi tanulságok megfelelő biztosítékokat sürgettek az új tanügyi törvényt illetően, beleértve magyar egyetem jogaiba visszahelyezését. A cikkíró Vasile Goldisra hivatkozik, akinek 1911-ben jelent meg az eredetileg magyarul írt A nemzetiségi kérdésről című műve, amelyet 1976-ban újra kiadott a Kriterion. Ebben Goldis írja: "Ha el lehetne érni azt, hogy valamely nép összessége magyarul megtanuljon, akkor egészen bizonyos, hogy ez a nép saját nyelvét idővel elfelejti." /Gajdos Balogh Attila: Viták és analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./1998. november 25.Aradon aláírták a helyi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a békéscsabai Körös Főiskola /az újságban így szerepelt, helyesen: Kőrösi Csoma Sándor Főiskola/ közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Dr. Köteles Lajos rektor elmondta, hogy a békéscsabai főiskola angolszász elveken alapuló oktatási rendszert valósít meg. Nincsenek tanszékek, hanem pályázatot hirdetnek egy-egy szakra. A román egyetemmel együtt szeretnének pályázni Brüsszelben egy közös program anyagi támogatásáért. Dr. Aurel Ardelean rektor kifejtette, hogy a tanár- és diákcseréket rendszeresítik. /Együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2000. április 27.Nagyszalontán az Elméleti Középiskola (korábban Arany János Gimnázium) igazgatója, Ioan Herdean egyezségre jutott az aradi székhelyű Vasile Goldis Egyetem vezetőivel. A két fél elhatározta, hogy Nagyszalontán az aradiak kihelyezett tagozatot működtetnek. Ennek értelmében már az ősztől "egyetemi várossá" léphet elő a település. Két levelező szakot indítanak szeptembertől, 50 jogászt és 50 közgazdászt képeznek majd. Ezzel egy időben létrehoznak egy távoktatási rendszerben működő tanítóképző kollégiumot, 40 helyet román, 30-at magyar anyanyelvűeknek hirdetnek meg. /Egyeteme lesz Szalontának. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./2001. október 2.Az akkreditációs szakbizottság nyolc magánegyetemi központ akkreditálását javasolja. A parlament hamarosan eldönti, hogy ezek közül melyiket hagyja jóvá. A bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem, a Titu Maiorescu Egyetem, a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem és Római Katolikus Teológiai Intézet, a bákói George Bacovia Egyetem, a pitesti-i Constantin Brancoveanu Egyetem, a nagyváradi Emanuel Egyetem és az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem számíthat kedvező döntésre. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem nincs közöttük. /Akkreditált magánegyetemek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2002. augusztus 16.Az Oktatásügyi Minisztérium több mint harminc magánegyetem működését tiltotta be - néhány egyetem esetében a 2002/2003-as tanévvel kezdődően teljesen megszüntetik a működést, a többi intézmény az előírás szerint nem indíthat újabb évfolyamot. A minisztérium ezen intézkedése az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetemet is érinti, itt a 2002/2003-as tanévtől nem indulhat tanítói főiskola. /(anikó): Harminc magánegyetem működését tiltották be. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./2003. július 25.Ősztől indul az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működő Pedagógiai Főiskola temesvári magyar tannyelvű csoportja. A még szabad helyekre folytatódik a beiratkozás a Bartók Béla Elméleti Líceum titkárságán. /Pedagógiai Főiskola magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./2003. október 10.Magyar tanítóképző főiskolai csoport indult Temesváron. Az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működik a kihelyezett temesvári tagozat. A 23 magyar fős tanítóképző főiskolai csoport távoktatás keretében tanul. Tácsi László köszöntötte a hallgatókat, akik hetente egyszer járnak előadásokra. /Jantó-Petneházi István: Magyar tannyelvű tanítóképző főiskola Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 10./2003. november 25.Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2004. január 14.A volt zilahi Wesselényi Református Kollégiumban, a jelenleg "Colegiu National SILVANIA" névre hallgató főgimnáziumban a közel tíz román tannyelvű párhuzamos osztály mellett évfolyamonként két magyar tannyelvű osztály működik, ezenkívül itt tartja óráit a Vasile Goldis magánegyetem néhány tagozata is. A napokban az egyházi javak visszaszolgáltatását elemző bizottság átiratot küldött a Zilahra, a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben pontosítást kértek a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek az épületre igényt tartó kérésére. A város polgármestere ismertette a polgármesteri hivatal válaszát. Eszerint az igényelt ingatlan tulajdonosa a román állam általi átvétel pillanatáig a Wesselényi Kollégium volt, a Wesselényi Kollégium épülete soha nem volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vagy valamely református egyház-község joghatósága alatt. Az egyházkerület által megfogalmazott igényt a fenti indokok alapján elfogadhatatlannak tartja. /J. L., K. E.: Kié a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2005. március 21.Március 21-én Aradon ünnepélyesen megnyitották a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét. Kötő József oktatásügyi államtitkár mondott beszédet, megjelent Aurel Ardelean szenátor, az Aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem rektora, Búza Gábor, Arad megyei tanácsi alelnök, Horváth Levente Ákos, Arad megyei alprefektus is. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, a bizottság elnöke azt kívánta, a magyar és nyelv és irodalom mindenkiben találja meg a maga otthonát. A tantárgyverseny főszervezője, Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő volt. Az ünnepélyes megnyitó az ősi székely himnusszal zárult, a Bátkai Melinda vezette Vox Juventutis kórus előadásában. /Kiss Károly: “Lengessük nyelvünk láthatatlan lobogását”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./2005. március 25.Március 24-én Aradon a Jelen Házban díjkiosztó ünnepséggel zárult az idei Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalomverseny országos döntője. 15 megye 165 versenyzője indult a versenyen. Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, a verseny főszervezője és dr. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, az országos bíráló bizottság elnöke értékelték a lezajlott versenyt. A díjakat jócskán megfejelte elsősorban Böszörményi Zoltán, valamint a Vasile Goldis Nyugati Egyetem vezetősége. A különdíjak felajánlói is igen széles skálán mozogtak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a három maximális pontszámot elért versenyzőt háromhetes magyarországi táborozással jutalmazta. Ezúttal tanárok és iskolák is kaptak különdíjat. /Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2007. október 19.A Diaszpóra Alapítvány díjazta a románok lakta vidéken élő magyarokért fáradozókat. Amikor három éve megkezdte működését, még csak három-négy magyar gyermeket hoztak ide a szülők, azóta már közel harmincan járnak a gyulafehérvári szórványközpontban működő magyar napközibe. A szórványközpont létrehozását kezdeményező és hívei segítségével kivitelező Gudor András gyulafehérvári református lelkész reméli, hogy nem kell majd győzködni a szülőket: írassák magyar tannyelvű osztályba a gyermekeket. A közel 80 ezres Gyulafehérváron és közvetlen körzetében mindössze 1500 magyar él, közülük közel 700 római katolikus és valamivel több mint 400 református. Meghaladja a százat azoknak a száma, akik már alig tartoznak valamelyik felekezethez. A lemorzsolódást és a lassú beolvadást szeretnék fékezni az amerikai és holland segítséggel 2001 és 2004 között felépült szórványközpont révén. Ezt az igyekezetet segíti a római katolikus felekezetű, magyar tannyelvű Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium is, amelyben magyar tannyelvű óvoda is működik. A kicsik innen minden délben átjárnak a szórványközpontba, és pajtásaikhoz csatlakozva a közel harminc apróság napközis rendszerben tölti el a délutánt. Gyulafehérváron pillanatnyilag a Gróf Majláth Gusztáv Károly-Líceum mellett a Vasile Goldis Iskolában működnek magyar tannyelvű osztályok. Utóbbiban összevont osztályok vannak, mind az 1–4., mind az 5–8. -os tagozatonA gyulafehérvári szórványközpontban működik a Bod Péter Alapítvány és egy kisebb könyvtár is. Gudor András örömmel vette át az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa 15. évfordulóján, a Brassó megyei Kőhalomban megtartott ünnepségen a Czelder Márton-díjat. Hozzá hasonlóan az ünnepségen Földes Károly-díjjal jutalmazták a Fehér megyei Kiskapusról származó Szabó Endre ploiesti-i református egyházgondnokot. „Nagyon meglepett a díj, hiszen én csak azt tettem és teszem, amit magyar reformátusként tennem kell a Ploiesti-en élő magyarokért. Az ajtóm mindenkor minden magyar előtt nyitva áll, nálam a magyar szóért soha nem kellett sorba állni, és az nem került semmibe” – nyilatkozta a nyugalmazott egészségügyi asszisztens. Az alig ötvenfős ploiesti-i református gyülekezet az egyetlen a városban, ahol még magyarul imádkoznak, és magyarul szól a zsoltár. A gyülekezet 99 százaléka 70 év feletti. Czelder Márton a 19. század második felében tíz évig dolgozott Ó-Romániában református misszionárius lelkészként. Ő szervezte meg, és alapította a pitesti-i, a ploiesti-i, a galaci, a brailai, a calarasi-i, a focsani-i, a craiovai, a szászkúti és a konstancai református, illetve protestáns gyülekezeteket, amelyekben templomokat és iskolákat építtetett. A mezőújlaki születésű Földes Károly az 1900-as évek első felében több tanulmányában dokumentálta, és hívta fel a figyelmet a mezőségi szórványban élő magyarok beolvadására. /Benkő Levente: Szolgálat a szórvány szórványában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./2008. szeptember 18.Romániában elsőként az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Az oktató- és diákcsereprogramokra, közös kutató- és tudományos munkára, a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozik. /Kirendeltséget nyitna Romániában a Semmelweis Egyetem. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./2008. szeptember 18.Szeptember 15-én – először az ősi iskola történetében – elemi és általános iskolai tanulók (a Vasile Goldis Általános Iskola volt magyar tagozatának növendékei) csatlakoztak Gyulafehérváron a teológiai líceumhoz. Ezzel az „egyesítéssel” az iskola diákjainak létszáma 150 fölé emelkedett. Jakubinyi György érsek egyetértésével és támogatásával az eddig csupán óvodával és líceumi osztályokkal rendelkező tanintézmény elemi, illetve gimnáziumi tagozatokkal egészült ki. Az általános iskolások egy műemlék jellegű, teljesen felújított épületben új felszereléssel és képzett tantestülettel kezdik meg felkészülésüket. Gál László igazgató bejelentette: az iskola ettől a tanévtől I–VIII. osztályos tagozattal bővült. /Bakó Botond: Gyulafehérvár – Különleges tanévnyitó a teológiai szemináriumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2008. december 2.Brutálisan bántalmazták az RMDSZ egyik margittai önkéntesét – tájékoztatott Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Tőtős Norbertet, a margittai Octavian Goga Líceum XII. osztályos diákját plakátolás közben verték meg, aki ezáltal súlyos testi sérüléseket szenvedett. A 18 éves fiatalt Timar Iulius, az aradi Vasile Goldis Egyetem margittai kihelyezett karán oktató tanár bántalmazta, aki a Szociáldemokrata Párt helyi jelöltjének kampányolt. /Magyarverés Margittán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2008. december 24.Az oktatási tárca elismerte: tehetetlenül szemléli, hogy a hazai egyetemeken könnyedén jutnak törvénytelenül diplomához a külföldiek. „Nincs Romániában központi nyilvántartás arról, hány külföldi diák tanul az országban, ugyanakkor nem létezik egységes módszer arra sem, hogyan lehetne ellenőrizni a külföldi diákok oktatásával is foglalkozó egyetemek, főiskolák tevékenységeit” – összegzett a minisztérium ellenőrző testülete azután, hogy vizsgálat alá vett 12 romániai orvosi és fogorvosi egyetemet. Az ellenőrzésekre májustól kezdődően az olasz hatóságok kérésére került sor, miután kiderült, hogy Olaszországban olyan személyek dolgoztak fogorvos-technikusként, akik gyakornokoskodásukkal egyidőben szereztek egyetemi oklevelet Romániában. A legtöbb rendellenességet az aradi Vasile Goldis Egyetemen, a Nagyváradi Egyetemen, a iasi-i Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a bukaresti Titu Maiorescu Egyetemen tapasztalták. Az olasz nagykövetség már 2000-ben figyelmeztette az akadémiai akkreditáló tanácsot a csalásokra, amikor kiderült, 63 olasz állampolgárnak a iasi-i orvosi egyetemen szerzett diplomája törvénytelen. Két éve a nagyváradi felsőoktatási intézmény olyan tantárgyakból is adott diplomát, melyeket Romániában nem is oktatnak. /O. M. : Zöld út a hamis a diplomáknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2010. február 8.Magyar-román kutatási program indul a Maros és a Körösök völgyében– A Maros és a Körösök völgyének ökológiai viszonyait vizsgáló közös magyar-román kutatási program indul európai uniós támogatással – jelentette be Körmöczi László, Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ökológiai tanszékének vezetője hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen. A kutatás eredményeit elsősorban a helyi önkormányzatok hasznosíthatják majd a határ mindkét oldalán. Az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem természettudományi karával közös kezdeményezés célja, hogy feltárja a táj használatának azon lehetőségeit, melyek mellett hosszú évtizedekre vagy akár évszázadokra fenntartható a mai természeti környezet, illetve azt, hogy melyek a kerülendő tevékenységek – mondta a 176.900 euró (48 millió forint) összköltségvetésű programról tartott sajtótájékoztatón az oktató. A feladat összetett ökológiai és közgazdasági kérdéseket vet föl, mivel meg kell találni azokat a hatékony, ugyanakkor fenntartható gazdálkodási módokat, amelyek hosszú távra biztosítják a határ menti lakosság megélhetését, ugyanakkor a természeti tájat is meg tudják őrizni – hangsúlyozta a szakember. A Nagy-Alföld két jelentős kiterjedésű tája a Körösök és a Maros mente. Bár a két térség geográfiai és biológiai viszonyai hasonlóak a határ két oldalán, a táj használata – főként történelmi okokból – jellegzetes különbségeket is mutat. A 2011 júliusáig tartó program során huszonöt magyar és román kutató vizsgálja meg a térség természetes és mezőgazdasági élővilágát, felderíti a hasonlóságokat és a különbségeket. A szakemberek közös élőhely-minősítési rendszert is kidolgoznak. Mint Zalatnai Márta, az SZTE ökológiai tanszékének tanársegéde, a projekt menedzser-asszisztense az MTI-nek elmondta, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy feltérképezik négy mintaterület ökológiai, növény-, állat- és talajtani jellemzőit, ez alapján digitális élőhelytérképet készítenek, majd tájhasználati típusokat dolgoznak ki a jellemzők alapján. Zalatnai Márta elmondta azt is, hogy a projekt keretében tulajdonképpen a már létező Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer adatait frissítik fel, illetve kiterjesztik a rendszert a romániai területekre, ahol korábban nem volt hasonló számbavétel. A kutatás az ökológia mellett több tudományterületet is felölel: együtt dolgoznak majd szociológusokkal, földrajzosokkal - mondta a kutató. A szociológusok a helyiekkel fognak interjúkat készíteni arról, hogy hogyan vélekednek az úgynevezett ökoszisztéma javak és szolgáltatások értékéről (például egy folyó nyújtotta halászati és rekreációs "szolgáltatásról"). Ezt különböző becslési technikákkal megpróbálják majd pénzben is kifejezni: például úgy, hogy kiszámítják, mekkora kárt okozna bizonyos természeti javak vagy szolgáltatások hiánya a helyi közösségnek - magyarázta Zalatnai Márta. A másfél évesre tervezett kutatás egy monográfiával zárul majd, emellett több cikk publikációját is tervezik - mondta az ökológus. A vizsgálódás eredményeit a tervek szerint elsősorban a helyi önkormányzatok hasznosíthatják majd fejlesztéseik előkészítésénél. Forrás: MTI 2010. október 16.Magyar–román kutatóprogramKözös kutatóprogramra nyert el mintegy 100 millió forint uniós forrást a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) és a Tudományegyetemi Karok (DETEK) egy-egy tanszéke az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetemmel közösen a Sylibum marianum gyógynövény hatóanyagainak vizsgálatára. Az együttműködés első szakaszában történik a gyógynövény aradi begyűjtése, valamint a benne található aktív hatóanyagok meghatározása és jellemzése. Ezt követi a hatóanyagok molekuláris kapszulázása és felszívódási sejtmodellen történő vizsgálata, illetve az alkalmazott segédanyagok felszívódásra gyakorolt hatásának az elemzése. A kutatás utolsó fázisában a gyógynövényben található aktív hatóanyagok májvédő hatását különféle kísérleti modelleken vizsgálják meg az új gyógyszerforma kifejlesztésének érdekében – közölte. Népújság (Marosvásárhely) 2012. november 29.A nagy egyesülés: Trianon előszeleAz Erdélyi Fejedelemség egykori fővárosa 1918. december 1-jén a románok nemzetgyűlésének színhelyévé vált. Amit ma a románok nemzeti ünnepként ülnek meg, az az erdélyi magyarság számára Trianon előszelét jelentette. Ám az események nem minden előzmény nélkül vették kezdetüket. Az 1918-as nagygyűlés összehívása és az egyesülés kikiáltása nem hirtelen felindulásból elkövetett cselekedet volt. Fontos megemlíteni a románok részéről az egyesülés mellett szóló etnikai érveket. Iorga ezt írta a század elején: „Erdélyben és Magyarországon vad kézzel tépik le a román felírást a román iskolákról.” Ezzel szemben az akkori magyarországi románság jóval nagyobb százalékban tudott írni-olvasni anyanyelvén, mint a romániai. A különféle korabeli sajtótermékek tele voltak az Erdélyben élő románságot ért igazságtalanságokkal. „A román föld nem pusztán a mai Romániából áll. Román föld minden hely, melyen a mai napig nemzetünk többségben lakik, román föld Erdély egész hegyi vára, Máramaros, a Temes vidéke” – írta Iorga a 20. század elején. A nagygyűlés A decemberi eseményt hosszas tárgyalások előzték meg, ugyanis nem volt egységes álláspont Erdély sorsát illetően. Az előértekezleten Vasile Goldis az erdélyiek nevében autonómiát javasolt Románián belül, amelynek kereteit egy későbbi időpontban összehívandó alkotmányozó gyűlésnek kellett volna meghatároznia. Ezt azonban a többség elvetette, s a teljes elszakadás mellett döntött. Magyarországon 1918 őszén tudatlan és képzetlen forradalmárok vették kezükbe a hatalmat. A háborús veteránoktól elvették puskáikat, miközben Erdélyben a románoknak fegyvereket osztogattak, nemzetőrséget szerveztek. A gyulafehérvári gyűléssel kapcsolatos döntés november 21-én született meg, a küldöttek sorra járták a megyéket, hogy mozgósítsák a szavazókat. December 1-jén százezernél is több tüntető jelent meg az 1228 küldött támogatására, ahol kikiáltották az egyesülést a Román Királysággal. Felkészületlen magyarok Kétségtelen, hogy a románság december 1-jei harcos, ám szervezett fellépése befolyásolta az Erdély sorsával kapcsolatos későbbi nemzetközi döntéseket. Az első világháború sajnos úgy érte a magyar államot, hogy még szinte semmit sem tett a román irredentizmus ellen. A román propagandahadjárat sikerrel járt, s bár nyilvánvaló, hogy Románia önerőből soha nem lett volna képes más államok területét elszakítani, mégis megteremtette politikai és lelki alapját Nagy-Románia létrehozásának. Ma már azt is tudjuk, hogy a Károlyi-kormány határozatlansága, fejvesztettsége, valamint Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter nem éppen józan ítélőképessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Erdély elszakadjon Magyarországtól. Be nem tartott ígéretek Az egyesülés után két évvel a Keleti Újság a románok szemére hányja saját ígéreteik megszegését: „Nem kell egyenként végigmenni a gyulafehérvári pontokon, hogy az általuk tervbe vett alakulás és a jelenlegi helyzet között tátongó űrre rámutassunk. Teljes nemzeti szabadságot ígérnek azok, önkormányzatot, az anyanyelv szabad használatának jogát, autonóm igazgatást. Helyettük a szupremácia átkos elvének megvalósítását láthatjuk az egész vonalon. Demokratikus kormányzatot, amely helyett szakadatlanul tart a kivételes állapot. Teljes sajtószabadságot, gyülekezési és egyesülési jogot, amelyet csak hírből ismerünk már. Radikális földbirtokreformot, amelyet azonban a többi nemzetek ellen éleztek ki. És mindezt ugyanazok, akik a gyulafehérvári pontokat meghozták, akik hitet tettek mellettük, és kezeseinek vallották magukat.” A felháborodás magyar részről jogos volt, főleg, ha elolvassuk a Gyulafehérvári Kiáltványban tett ígéreteket: „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Egyenlő jogosultság és teljes felekezeti szabadság az ország összes felekezetének.” Ezek voltak az ígéretek 1918-ban. Ha jól belegondolunk, mit sem változott azóta a romániai magyarság helyzete. Tiltakozó nagygyűlés Kolozsváron „Jöjjetek el Erdély magyarjai vasárnapra igazságos Mátyás szobra alá, hogy százezer magyar torokkal kiáltsuk ki az egész világnak: mi igazságot és szabadságot akarunk!” – szólította tiltakozásra a magyarokat a korabeli sajtó. Az Ellenzék című lap szerint kétszázezer embert vártak december 18-án Kolozsvár főterére, „hogy hangot adjon huszonhat vármegye magyarsága szavának… Élni akarunk. És szabadságot akarunk. Századokig voltunk Ausztria rabszolgái. Nem akarunk újabb elnyomás alá kerülni. Nem akarunk uralkodni más nemzeten. De nem tűrjük és el nem viseljük, hogy felettünk más nemzet uralkodjon.” Kelet-Magyarország Kolozsváron összesereglett, „különböző vallású és fajú népei” kijelentették: Magyarországgal egyazon közösségben kívánnak élni, s a csonkíthatatlan Magyarország keretén belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot. Pár nappal később, december 24-én aromán királyi csapatok megszállták Kolozsvárt… Nánó Csaba Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2016. április 9.EFIKOT Szatmárnémetiben: inspiráló előadók, kitűnő ötletekGondolkodj nagyban, cselekedj helyben - ez a mottója a XV. Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók találkozójának, amelyet idén Szatmárnémetiben tartanak. Már a pénteki megnyitót követően egy igen inspiráló előadást hallgathattak meg a résztvevők: Lieb Mihály az Autonet sikerének a titkát is elárulta. A Vasile Goldis Egyetem Kazinczy utcai épületében tartják az Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozóját (EFIKOT), amelyre egész Romániából érkeztek résztvevők. Elismert és már bizonyított előadók segítenek a fiataloknak igazi sikeres vállalkozókká válni, érdekes, hasznos, sokszor gyakorlatias előadásokkal. Markos Apollónia főszervezőtől megtudtuk: az EFIKOT karaván most járt először Szatmárnémetiben, az idei találkozó célja pedig, hogy bebizonyítsa a fiataloknak: itthon is lehet sikeresnek lenni, Romániában is lehet sikeres vállalkozást indítani és vezetni. A témát sok szempontból járják körül a meghívott előadók, kezdve a karrierépítéstől, az első lépésektől, a személyes pénzügyeken keresztül egészen az értékesítés titkaiig. Pénteken tartották a megnyitót, amelyet követően a magyar kormány képviseletében Szilágyi Péter helyettes államtitkár a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve nevet viselő programról tartott előadást. Mint elmondta: a magyar kormány számára nem csak az fontos, hogy a külhoni magyar fiatalok anyanyelvükön tanulhassanak, hanem az is, hogy sikeresek lehessenek szülőföldjükön. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei év második felében vagy a 2017-es évtől kezdődően Erdélyben is elérhetővé válik az a támogatási rendszer, melyen keresztül 3-6 millió forint vissza nem térítendő támogatást is lehet kapni. Az egészhez nem kell más, mint egy jó ötlet és egy jó pénzügyi terv. Az anyagi támogatás azonban nem elég: a mentorálásra, tanácsadásra is nagy hangsúlyt fektetnek. A folytatásban Lieb Mihály, a Szatmárnémeti központú Autonet Import kft. CEO-ja és résztulajdonosa tartott igen inspiráló előadást. Előbb bemutatta a cég koncepcióját és a cégcsoportot, amely számos országban van már jelen és a jövőben további terjeszkedésre készülnek. Elmondta: az üzleti életben az egyetlen állandó dolog a változás, ehhez kell alkalmazkodni. Napjainkban már nincsenek kicsi és nagy cégek, hanem gyorsak és lassúak. Gyorsnak kell lenni, azonnal reagálni a piac változásaira. Emellett pedig tanulni kell, folyamatosan. Fontos, hogy külföldön nyitott szemmel járjunk, szivacsként kell magunkba szívni a tudást és az újdonságokat. Figyelni kell a külföldön látott ötletekre is, de azokat tovább kell gondolni, a helyi viszonyoknak megfelelően alakítani, mert ebben az esetben nem működik a copy-paste. Felhívta a fiatalok figyelmét a kimondott szó fontosságára, a jóhír kialakítására és megőrzésére, mert az új megrendeléseket, új üzleti kapcsolatokat eredményez. Lieb szerint fontos a konkurenciával szembeni tisztelet, korrekt hozzáállás, hiszen könnyen meglehet, hogy idővel a piaci ellenfelekből partnerek lehetnek. „Ha jót nem tudsz mondani, rosszat ne mondj. Ehhez tartsuk magunkat" - mondta. A vállalkozó felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyelvtudás elengedhetetlen egy sikeres vállalkozó számára. Emellett tájékozottnak is kell lenni sok területen. S talán a legfontosabb: élvezzük, amit csinálunk, szívvel-lélekkel dolgozzunk és a legjobbra törekedjünk. Lieb Mihály elárulta az Autonet Import kft. sikerének is a titkát: „Tizenöt év kőkemény munka". Az EFIKOT első napja Kuti Gézának a Z Generációról szóló előadásával zárult. szatmar.ro lapozás: 1-20
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
